Igaz, amennyivel csökken az egyes meghatározott juttatások adója, annyival a béré is fog. Ha semmi nem változik, csak amit már lehet tudni, akkor csökken a béren kívüli juttatások adóelőnye az egyes meghatározott juttatásokhoz képest. A bérnél továbbra is mindkettő olcsóbb lesz. (Bár ez hivatalosan nem összehasonlítási alap, hiszen bér helyett nem lehet cafeteriát adni. Viszont tudjuk, hogy a cégek mégiscsak azt nézik, hogyan viszonyul egymáshoz a juttatás és a bér közterhe.)

Nézzük a részleteket.

Jelenleg két béren kívüli juttatás van, a Széchenyi pihenőkártya (évi 450 ezer forintig), és a készpénzcafeteria (évi 100 ezer forintig). A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint.

A béren kívüli juttatások adója most 34,22 százalékos (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás.) A jelenlegi állás szerint nem tudni arról, hogy az adóalap szorzója változna, valamint úgy tűnik, jövőre még nem lesz egy számjegyű (= 9 százalékos) szja sem, hiába, hogy már több éve időről időre ígéretként megemlítik. Továbbá arról sem tudunk, hogy a 14 százalékos eho csökkenne.

Vagyis ha év végéig nem terjesztenek be és fogadnak el ezeken a pontokon változtatást (amire azért még nem vennék mérget), akkor a béren kívüli juttatások adója ugyanannyi maradhat, mint most.

A másik adóköteles cafeteriaelem az egyes meghatározott juttatások köre, ahova a tavalyi béren kívüli juttatások is mind átkerültek, az egyetlen SZÉP-kártya kivételével. Cserébe összeghatár nélkül lehet adni mindent. Az adóterhük jelenleg 43,66 százalék (1,18-as adóalapra 15 százalék szja, és 22 százalék eho). Azt már tudjuk, hogy a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány 6 éves bérmegállapodása értelmében jövőre biztosan 20 százalékra mérséklődik itt az eho. Így az összes adóteher 41,3 százalékosra olvadhat. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2360 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

A január-szeptemberi keresetnövekedési adatok még nincsenek meg, de az év első hét hónapjában 10,1 százalékkal emelkedett átlagban Magyarországon a bruttó. Ahhoz, hogy 19,5 százalékos legyen jövőre az eho, január-szeptemberre 11 százalékos keresetnövekedés volt a feltétel. Amennyiben ez teljesül, akkor 40,71 százalékos lehet az egyes meghatározott juttatások adóterhe. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2950 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.

Az még kérdéses, hogy a kormány enged-e az MKIK, illetve Parragh László kérésének, nevezetesen hogy legyen még további szociálishozzájárulásiadó-csökkentés (és ezzel együtt várhatóan ehocsökkentés is).

Az adómentes juttatásoknál pedig nulla az adóteher.

Mi áll mindezzel szemben béroldalon? Jelenleg bruttó százezer forint kifizetése 123 500 forintba kerül a munkáltatónak. És ebből 33,5 százalékos levonás után 66 500 forint a dolgozó nettója. Ha jövőre 20 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó, akkor a bruttó százezer forint 2 ezer forinttal kevesebbe, azaz 121 500 forintba kerülhet a munkáltatónak, ha pedig 19,5 százalékra mérséklődik, akkor 121 ezer forintba. A jelenlegi állapot szerint nettóban nem várható változás.

Nézzük a juttatásokat is.

A bruttó 100 ezer forint adómentesen jövőre is nettó 100 ezer forint marad. A béren kívüli juttatás összege sem változik a mai tudásunk szerint: bruttó 100 ezer forint esetén nettó 65 780 forint. Ha egyes meghatározott juttatásról van szó, akkor pedig a jelenlegi bruttó 56 340 forint helyett 58 700 vagy 59 290 forint maradhat a dolgozónál. Ahol nettóban biztosítják a keretet, ott nincs változás, viszont a munkáltatónak kevesebbe fog kerülni az egyes meghatározott juttatás, ha minden így marad.